Napelem súlya: bírja vagy nem bírja a tetőszerkezet?

Sokakat visszariaszthat a napelem telepítésétől a feltételezés, hogy az esetleg túl nagy terhelést jelent a tető szerkezetére nézve. Szerencsére az esetek többségében ez a félelem teljesen alaptalan. A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően nem kell aggódnunk a napelem rendszer súly- és helyigénye miatt. Bizonyos speciális esetekben azonban jelenleg is előfordulhat, hogy a szakemberek inkább más alternatívát javasolnak.

Átlagos terhelés számokban kifejezve

Egy darab napelem súlya 17-20 kg között mozog. Egy négytagú család átlagos áramfogyasztása megközelítőleg 6000 kWh, amit egy 5 kW-os fotovoltaikus rendszerrel lehet kiváltani. Ehhez az egyes panelek méretétől függően nagyjából 16-18 darab panelre van szükség.  Így a tetőre helyezett panelek nettó súlya nagyjából 360 kilogrammra tehető. Ehhez hozzáadódik még az alumíniumból vagy acélból készült tartószerkezet, valamint a rögzítők és kábelek súlya. Ez panelenként úgy 4-5 kilóval növeli a terhelést. Az invertert általában védett helyen, többnyire az épületen belül, falra rögzítve helyezik el, így ennek súlya nem számít bele a kalkulációba. Megközelítő becslés szerint tehát egy átlagos család fogyasztását fedező napelem rendszer kiépítésekor mintegy fél tonnányi súlyterhelés éri a tetőszerkezet, amely viszonylag nagy felületen oszlik el.

Nem súlyosabb a hótakarónál

Ez egy kellően stabil tetőszerkezet esetén nem okoz problémát, hiszen itthon a házak tetőszerkezetét a téli, akár 20 cm-es hótakaró súlyára optimalizálják. A napelem súlya pedig töredéke a téli hótakaró okozta súlyterhelésnek.

Mégis van olyan, hogy mégsem lehet

Idősebb családi ház esetében, telephelyi épületeknél azonban előfordulhat, hogy kétely merül fel a tető terhelhetősége kapcsán. A helyszíni felmérés során a szakemberek ezek állapotát is igyekeznek feltárni, adott esetben statikus mérnök szakvéleményének megrendelését javasolhatják. Erre azért van szükség, mert a különösen rossz állapotban lévő tetőre telepített napelemek valóban akár életveszélyesek is lehetnek. A telepítést megelőző gondos előkészítésnek köszönhetően az ilyen, a napelem súlya miatt bekövetkező balesetek azonban 100%-ban megelőzhetők.

Nemcsak a tetőszerkezet statikai állapotát, annak fedését is figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor. A palával vagy hullámpalával borított tetőkre sem javasolt a napelemes rendszer kiépítése. Ennek legfőbb oka, hogy a panelek rögzítésekor ezek megrepedhetnek, amely a későbbiekben beázást okoz, vagy leeshet a teljes napelemes rendszer a tetőről. Másrészről ezek az anyagok általában azbesztet tartalmaznak, amely megbontásuk során egészségügyi kockázatot jelenthet a lakókra és a munkálatokat végzőkre nézve. Ilyenkor a tető borításának előzetes cseréje javasolt. Figyelem! 2005. január 01-től minden, azbesztet tartalmazó anyag, termék forgalmazása és felhasználása közös EüM-KöM rendelet szerint tilos. Az azbesztmentesítés követelményeit és a vonatkozó határértékeket a 26/2000.(IX.30.) EüM rendelet szabályozza. Ugyanez a rendelet írja elő bontási jegyzőkönyv készítését és engedélyeztetését az ANTSz-szel, melyet be kell nyújtani a helyi illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

Az azbeszt tartalmú építőanyag a 16/2001(VII.18) KöM rendelet szerint az I-es veszélyességi osztályba sorolt veszélyes hulladéknak minősül, melynek bontását, szállítását és elhelyezését csak szakcég végezheti.

Jó tudni, hogy a cementben megkötött azbesztet tartalmazó termékekből (a hullámpala is ilyen) a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor, azaz a tetőfedő anyag megbontásakor kerülnek ki a levegőbe. Az ép azbesztpala ugyan nem jelent számottevő kockázatot, bontás esetén azonban a táblákat épen (vágás, fúrás nélkül) kell duplafalú polietilén zsákokba, vagy zárt konténerekbe elhelyezni, majd veszélyeshulladék-lerakóba szállítani, amelynek a költségei a tulajdonost terhelik.

Tájolás és dőlésszög: inkább itt dől el

Minél tovább éri a paneleket a Nap, annál nagyobb mennyiségű energiát tudnak előállítani. A napelemek számára épp ezért a déli tájolás a legmegfelelőbb. Dél-keleti és dél-nyugati tájolás esetén körülbelül 5 százalékos, míg nyugati tájolás esetén 10-15 százalékos veszteséggel kell számolni. Egyik sem drámai csökkenés. Valós problémával csak akkor találjuk szembe magunkat, ha a tető tájolása északi. Ebben az esetben sem ajánlott a napelem tetőre telepítése. Ami a dőlésszöget illeti, a 30 és 45 fok közötti dőlésszög a legideálisabb, mert ebben a szögben érik a lehető legtovább a napsugarak a paneleket. Persze ez számos egyéb tényezőtől, például az évszaktól, illetve egyéb árnyékolást befolyásoló körülményektől is függ, mindenesetre a napelemek teljesítménye ebben a szögtartományban a legnagyobb.

A lapostetőt se lehet egy lapon említeni

Lapostetők esetében is rendhagyó kialakításra van szükség. Ilyenkor speciális tartószerkezet biztosítja a megfelelő dőlésszöget és a szélterhelés kivédését. Ekkor szarufa híján a tartószerkezetet a födémhez rögzítik vagy lesúyozzák. Ez az eljárás további extra terhelést jelent a tetőszerkezetre nézve.

Ne kizárólag panelekben gondolkodj

Napelemes cserép: ma még többe kerül a kiépítése, mint a hagyományos paneles rendszeré, és hajlított formája miatt kissé egyenetlen a teljesítménye. Mindezek mellett sem fér kétség hozzá, hogy a napelemes cserép óriási termékelőnyökkel is büszkélkedhet. Meghibásodás esetén például lényegesen könnyebben mozgatható, darabjai akár egyenként is cserélhetőek.

Tetőbe integrált napelemes rendszer: ennek az innovatív technológiának köszönhetően a paneleket közvetlenül a tetőbe építik be. Ez a megoldás valóban nagyon előremutató, de egyelőre akadnak hátrányai is a hagyományos módszerhez képest. Ekkor ugyanis a nyári időszakban kevésbé biztosított azok megfelelő szellőzése, ami csökkenti a teljesítményüket.

Ha túl nagy a teher, maradj a földön

Amennyiben valamilyen okból a napelem nem helyezhető el sem a házra, garázsra vagy teraszra, telepíthetjük a földre is. Ilyenkor szintén speciális tartószerkezetre lesz szükség, amelyet csavarozással, cölöpözéssel vagy lesúlyozással rögzítenek a talajhoz.

A helyszíni felmérés szükségessége minden esetben indokolt

A helyszíni felmérés minden kivitelezés előtt kötelező, ugyanis apróságokon is sok múlhat. Ahogy eddig bemutattuk nem kizárólag a napelemes rendszer teljesítménye, hanem ingatlanunk biztonságánál is figyelembe kell venni a tetőszerkezet állapotát, valamint ehhez kapcsolódóan a napelem súlyát.

A felmérés során tapasztalt szakember méri fel a tető típusát, dőlésszögét, terhelhetőségét és tájolását, valamint információt szerzünk a besugárzási viszonyokról, árnyékoló tereptárgyakról. Ezek az adatok rendkívül fontosak, hiszen alapjaiban határozzák meg a javasolt napelempanel és inverter típusokat. A legnagyobb mennyiségű energiát a déli fekvésű házakra telepített elemek szolgáltatják, a keleti, vagy nyugati tájolású napelemek akár 15-20%-kal kisebb teljesítményt képesek leadni. Különböző rögzítési technológiákat kell alkalmazni a tető héjazata szerint cserép, betoncserép, trapézlemez, vagy tegola esetében.

Ez nem is kérdés

A napelem súlya tehát igen ritkán gátló tényező. Általánosságban megállapítható az is, hogy szinte minden problémára adható hatékony válasz a telepítést illetően, amit a helyszíni felmérést végző szakemberek adhatnak meg az adott terep körülményeit, sajátosságait figyelembe véve.

Kérdése van? Keresse kollégáinkat!