Napsütéses órák száma Magyarországon

A napsütéses órák száma Magyarországon meghaladja az évi 2000 órát. A legnaposabb és a legkevésbé benapozott terület közti különbség pedig nem éri el a 10%-ot. Ezek az adatok egyértelműen arról árulkodnak, hogy hazánk teljes területe alkalmas a napenergia hatékony hasznosítására.

A napfénytartam és befolyásolói tényezői

Napfénytartamon azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen napsugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők: a földrajzi szélesség, a domborzat, valamint a felhőzet. Mivel hazánk viszonylag kis területen helyezkedik el, a földrajzi szélesség országszerte egységesnek mondható.

Magyarországon a Duna-Tisza közének déli tájai a legnaposabbak, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az Északi-középhegység. Júliusban kapjuk a legtöbb napsugárzást. Bár az előző hónaphoz képest ekkor már valamivel rövidebbek a nappalok és a Nap is alacsonyabban delel, a felhőzet kevésbé sűrű, mint júniusban.

A legkisebb értékekre decemberben számíthatunk, mivel ekkor minden addiginál rövidebbek a nappalok, és tartósan borult az égbolt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2021. februárjában közzétett adatai szerint a napfénytartam hazánkban gyakorlatilag már mindenütt átlépi az évi 2000 órát, azaz térségünk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik napenergia-hasznosítás szempontjából.

Napsütéses órák száma Magyarországon

A napsütéses órák száma Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján: a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében, valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Globálsugárzás

Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás, valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúlon tapasztalható, Szeged környékén ez az érték eléri a 4800-4900 MJ/m2 értéket is. A hazánkat érő globálsugárzás nagy területeken meghaladja a 4500 MJ/m2-t. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennek egésze hasznosítható. A napelem rendszerek mindegyike alacsony, 20% alatti hatásfokkal képes a napenergiát egyenárammá alakítani. Ez azonban már elég ahhoz, hogy teljes mértékben lenullázzuk segítségével az áramszámlánkat.

Talpunk alatt a föld

Térségünkben nagyjából kiegyenlítettek a domborzati viszonyok, ez magyarázza a minimális, 10% alatti eltérést benapozottság terén. A viszonylagos egyensúlyt segíti az is, hogy míg nyáron a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt ott kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű területekhez képest, addig a hideg évszakban ez a tendencia épp megfordul. Télen hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint a lejjebb fekvő területek, mert azok a síkságok felett elterülő ködből kiemelkedve zavartalan napsütésben részesülnek.

Fejünk felett az ég

Jól látszik tehát, hogy hazánkban leginkább a felhősödés a legbefolyásosabb tényező. Vékony felhőzet esetén 20-30 % a veszteség, vastagabb felhőtakaró esetén 40-50%-os kieséssel kell számolni. Az igazán masszív, sűrű felhők ugyanakkor elnyelhetik akár a napenergia 80-95%-át is.

Beesési szög

A napelemek akkor termelik a legtöbb villamos energiát, ha derékszögben éri őket a napsugárzás. Ennek a déli tájolással, 30-40 fokos dőlésszögben telepített rendszerek felelnek meg a leginkább. Lényeges azonban, hogy az északi tájolás kivételével minden más esetben is kivitelezhető a telepítés, hiszen ideális eset eleve csak rövid időre létezik: tiszta időben, 90 fokos beesési szögben, a déli órákban, mintegy 25 fokos hőmérséklet mellett.

Napkövetés

A maximális hatékonyság érdekében napkövető rendszerrel ellátott napelemes rendszert is kiépíthetünk. Így lényegében a napraforgóhoz hasonlatosan mindig a napfény irányába fordíthatjuk a napelem táblákat. Ezzel kétségkívül többletenergiához jutunk, növekedik az áramtermelés mértéke. A napkövető rendszer ugyanakkor viszonylag költséges berendezés, és a naperőmű többi alkotóelemével ellentétben elég magas a karbantartásigénye, mivel forgó, tehát kopó alkatrészeket tartalmaz. Ha emellett döntenénk, érdemes alaposan átgondolni, hogy megközelítőleg mennyivel tolhatja ki a beruházás megtérülési idejét.